Kronológia

Megjelenik az „Una visión de futuro de la gestión pública y la relación con el ciudadano” (A közigazgatás jövőképe és kapcsolata az állampolgárral) című könyv.

Nemzetközi vállalatoknál és tanácsadóként eltöltött 20 év után Iván Nabalón a technológia iránti szenvedélyét a közigazgatási projektekben szerzett tapasztalataival ötvözve megírja a könyvet, amely az alapítvány csírája lesz.

Szakmai pályája csúcsán megtalálja küldetését: azt, hogy a technológia hogyan javíthatja az emberek életét a demokrácia megerősítésén keresztül.

Otthagyja vezetői posztját egy nemzetközi vezetési tanácsadó cégnél, hogy a demokrácia átalakítását célzó projektet hozzon létre.

Létrejön a civitana.org, a világ első jogi garanciákkal működő állampolgári részvételi hálózata.

Családtagoktól és barátoktól gyűjtött forrásokból jön létre a civitana.org, az első jogi garanciákkal működő állampolgári részvételi hálózat, amely a közösségi hálózatok technológiájának hatékonyságát ötvözi egy könnyen használható elektronikus személyi igazolvány első változatának biztonságával és legitimitásával.

Elkészül az Electronic IDentification, egy könnyen használható digitális aláírás első változata, valamint a VideoID, amely addig példátlan lehetőséget teremt: a polgárok távoli azonosítását ugyanolyan műszaki biztonsággal, mint a személyes azonosítás.

A bankok elkísérnek minket ahhoz a felügyeleti szervhez, amely a pénzügyi tranzakciókhoz biztonságos azonosítást ír elő: a SEPBLAC-hoz, a spanyol pénzmosás és devizaszabálysértések elleni bizottság végrehajtó szolgálatához. Miután bemutatjuk a technológiát, a hatóság idővel világszerte úttörő szabályozást alkot, amely lehetővé teszi a bankoknak, hogy az online csatornán, videoazonosítással azonosítsák az ügyfeleket.

A szabályozás révén a bankok beépíthetik ezt az azonosítást, és online szerezhetnek új ügyfeleket, ami új lehetőséget, végső soron pedig egy új iparágat teremt az elektronikus biztonság területén. A videoazonosítási technológiát elsőként fejlesztő Civitana Electronic IDentificationné (eID) alakul, és ezzel új esélyt ad a projektnek a magánszektorban.

Ebben az időszakban az eID a világ első olyan bizalmi szolgáltatójává vált, amely a saját kezű aláírással teljes jogi egyenértékűségű, minősített digitális aláírást kínált. Ez a mérföldkő nemcsak technológiai eredmény volt, hanem a szabályozás mélyreható megismerésének és a műszaki megvalósításnak a folyamata is.

A spanyolországi és európai úttörő szabályozási munkát továbbvíve 4 kontinens több mint 50 országának digitális identitásért felelős szabályozó hatóságaival működtünk együtt – Kínától, Japántól és Vietnámtól kezdve az Egyesült Államokig és Latin-Amerika valamennyi országáig.

Ez a szakasz nemcsak az üzleti növekedés miatt volt döntő, hanem a globális szemléletű fejlődés és a mélyreható tanulás miatt is. Szakmai referenciává váltunk, és megszereztük azt a tekintélyt és befolyást, amely ahhoz kellett, hogy megértsük: a digitális identitás a jövőben nemcsak a pénzügyi vagy egészségügyi tranzakciókat védheti, hanem a polgárok alapvető jogait is, amikor aktívan részt vesznek a közéletben.

Ebben az évben az Instituto de Empresával közösen készítünk egy tanulmányt, amely abból indul ki, hogy a szilárd hivatalos identitásra épülő társadalmi bizalom a modern társadalmak tartóoszlopa, mert megteremti a biztonságos kapcsolatokhoz szükséges bizalmat. Megállapítjuk, hogy közvetlen összefüggés van az intézmények ereje és a polgárok jólléte között: a The Economist demokráciaindexében elért minden egy százalékpontnyi előrelépés 13,6%-os pozitív hatással van az életminőségre. Ez a fejlődés 13 286 dolláros egy főre jutó jövedelemnövekedésben, 2,6 évvel hosszabb várható élettartamban és az egyenlőtlenségi együttható 2 pontos csökkenésében ölt testet – bizonyítva, hogy a demokrácia megerősödése közvetlenül gazdasági jólétet és társadalmi méltányosságot eredményez.

2020 nyarán az eID elnyerte Európa legnagyobb szerződését a franciaországi társadalombiztosítási kártya digitalizálására, több mint 45 millió polgár számára, és ezzel maga mögé utasította az akkori vezető francia és német versenytársakat.

Azóta a civitana.org-ban született digitálisidentitás-technológia az internet szabványává vált, amellyel naponta emberek millióit azonosítják – nemcsak a pénzügyi szektorban, hanem más szabályozott ágazatokban, például az egészségügyben és a közigazgatásban is. Éppen ez volt a célja, amikor 8 évvel korábban megszületett.

Az eID felvásárlása a norvég Signicat csoport által lezárta a magánszektorbeli sikerek egy korszakát, és végső katalizátorként hatott az eredeti cél megvalósítására. Az értékesítés biztosította azokat a forrásokat és azt a szabadságot, amelyek ahhoz kellettek, hogy a felhalmozott tudást teljes egészében olyan technológiai infrastruktúra fejlesztésébe fektessük, amely kizárólag a polgárokat és a demokrácia megerősítését szolgálja.

Miután éveken át alkottuk, fejlesztettük és skáláztuk a digitálisidentitás-technológiát a magánszektorban, összegyűjtöttük azt a tudást és azokat a forrásokat, amelyek az eredeti kör bezárásához kellettek: hogy ugyanezt a technológiai erőt a polgárok és a demokrácia szolgálatába állítsuk, ami mindig is célunk volt.

Ez a szakasz azzal is zárul, hogy az ilyen típusú identitás globálisan szabványossá válik a szigorúan szabályozott iparágakban, például a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a közigazgatásban. Ez fordulópontot jelent az internet korában, mert jogi alapot teremt az interneten való legitimitáshoz, a biztonságos és a magánszférát védő kapcsolatokhoz, beleértve a polgárok szuverenitásának gyakorlását a demokráciában.

Visszatérünk életünk projektjéhez, hogy megpróbáljuk megváltoztatni demokratikus együttélésünk módját a közéletben való biztonságos és aktív részvétellel. Az évek során felhalmozott tapasztalatainkra építve létrehozzuk a Fundación Civitanát.

Az alapítvány megkezdi saját digitálisidentitás-technológiájának elemzését és fejlesztését azzal a céllal, hogy a digitális identitás új, továbbfejlesztett generációját hozza létre, amelyet a polgárok a biztonságos internetes tranzakciókhoz mindennapi eszközként használhatnak. A jövőkép az, hogy a modern demokráciák gerincévé váljon, mert a történelemben először teremt biztonságos, a magánszférát garantáló és teljesen megbízható mechanizmust bármilyen tranzakcióhoz, különösen a polgárok közéleti részvételének rendszerszerű megvalósításához.